Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Mennyibe kerül a Tisztelt Ház? Bornemissza Iván, www.prherald.hu, 2006. június 1. Néhány honatyánk és -anyánk keresete lépi csak át a bruttó 700 ezres határt. Más kérdés persze, mennyit keres egy képviselõ, és más az, hogy valójában milyen természetbeni juttatások segítik útját, legyen az mobiltelefon, hordozható számítógép vagy orvosi ellátás, utazási vagy lakhatási költségtérítés. Ha egy átlagos képviselõvel szóba elegyedünk a vörös szõnyegen álldogálva ülésszünetben, akkor nagyjából három perc fejszámolással meg fogja tudni mondani, hogy melyik munkatársa mennyit keres. Meglehetõsen precízen szabályozott a képviselõk, állami vezetõk (a kormány tagjai és a politikai államtitkárok), valamint a legfõbb közjogi méltóságok (az Országgyûlés elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a miniszterelnök, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke) fizetése. Az igénybe vett egyéb juttatások kiszámolása már nagyobb fejtörést okozhat, lévén hogy egy adható keretrõl van szó, melynek a maximumai vannak meghatározva. A Parlamenten kívül is van természetesen élet, például gazdasági élet, mely kisegítheti az átmeneti anyagi gondokba kerülõ atyáinkat. Errõl a jó atyafiság vagy a jó szimat segítségével tudhatunk meg többet. (Ehelyütt utóbbira nem térnék ki, egy 1997-ben meghozott – és 2001-ben megszigorított – törvény rendelkezik a gazdasági összeférhetetlenségrõl. Ekkortól kötelezõ a képviselõi adóbevallás is. Ha ennek nem hiszünk, akkor marad a jó atyafiság vagy a jó szimat.) Képviselõi és képviselõcsoporti költségek Az alapfizetés a köztisztviselõi alapbérbõl kerül megállapításra, annak hatszorosa, ez tehát 2006 áprilisáig bruttó 210 ezer forint, onnantól 220.800 forint. (Emlékeztetõül: ez az összeg 1990-ben még 32.500 forint volt.) A bruttó alapra jönnek a különbözõ funkciók után megállapított százalékok, ezek az 1990-es törvény óta nem változtak: - (parlamenti) bizottsági tagságért 40%, - kiemelt bizottsági tagságért 80%, - bizottsági elnöki posztért 100%, - bizottsági titkári posztért 60%, - frakcióvezetõi posztért 120 %, - helyettes frakcióvezetõi posztért 100% jár a bruttó alapfizetésre. Egy képviselõ legfeljebb két bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. Egy-egy képviselõ további 70–160%-át veheti fel alapdíjának (mint költségtérítési átalányt) attól függõen, hogy milyen messze lakik Budapesttõl. (A külföldi utak azonban nem ebbõl fizetendõk.) Nem budapesti lakhelyû képviselõknek lehetõség szerint szálláshelyet kell biztosítani. Ha ez nem megoldható, vagy ha a képviselõ nem él vele, akkor az alapdíj 50%-át kell biztosítani számára – vagyis bruttó 110.400 forint albérletpénzt. Ez a pénz még egyszer jár, ha nyilatkozata szerinti lakóhelye nem egyéni választókörzetében van (illetve ha nem abban a megyében, ahonnan listásként a Parlamentbe került). A fenti albérletpénz tehát Budapestre mint munkahelyére és körzetére/területére ugyancsak mint munkahelyére jár. A Magyar Köztársaság Országgyûlésének honlapján megtekinthetõk a konkrét, éves költségtérítések és szállástérítések képviselõnként. 2004-ben például 1,042 milliárdot vettek fel honatyáink költségtérítésre, további 328 milliót szállásköltség-térítésre. Képviselõink részére biztosítani kell Házon belül vagy azon kívül irodai, illetõleg munkahelyiséget. Ingyenes a képviselõ munkájához kapcsolódó postai levelezés és távközlési szolgáltatások, ingyenesek az Országgyûlés kiadványai és hivatalos dokumentumai, valamint az egészségügyi szolgáltatások. Ingyenes egy irodai vagy otthoni telefonkapcsolat létesítése is (a számlákat a képviselõ fizeti), továbbá mindeddig a tömegközlekedés is az volt. Az egyes képviselõk alapdíjuk akár 60%-át is lehívhatják munkájukat segítõ, határozott szerzõdéssel, vagy vállalkozói jogviszonnyal rendelkezõ személyek alkalmazása esetén, azok finanszírozására. Mivel a képviselõk által betöltött tisztségekrõl van szó, ide kívánkozik még néhány, az országgyûlési munkához kapcsolódó, de nem állami vezetõi fizetési kategória: - a parlamenti alelnökök 180, - a jegyzõk 70 százalékát kapják meg a képviselõi alapnak. Frakciói többletjuttatások Érdemes megjegyezni, hogy az egyes frakciók 50 fõig egy frakcióvezetõ-helyettest, 51 és 100 fõ között kettõt, 101 és 150 fõ között hármat, 151 fõ fölött négyet jelölhetnek, akik az említett juttatásokat igénybe veszik. Továbbá egy-egy frakció a mûködésével járó költségekre huszonöt képviselõnyi alapdíjat tud lehívni, a kormánypártiaknál plusz 30%, az ellenzékieknél plusz 60%-ot fejenként. Így tehát egy-egy frakció havonta maximum 7.176.000–8.832.000 forintot kaphat. Független képviselõ az alapbér 75%-át számolhatja el mint a munkáját segítõ költségeket. A frakciók igénybe vehetnek legfeljebb tizenhárom köztisztviselõt munkájuk segítésére. A frakciók irodai felszerelést és berendezést, valamint internetezési lehetõséget is kapnak. Politikai államtitkári, miniszteri, miniszterelnöki fizetések. A közjogi méltóságok javadalmazása, egyéb juttatások Hasonlóan a képviselõi fizetésekhez, mind a minisztereket és politikai államtitkárokat, mind a közjogi méltóságokat megilletõ javadalmazás a köztisztviselõi alapra épül. Ennek megfelelõen ugyanúgy közszolgálati jogviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít. Tehát a képviselõi, illetve politikai szerepvállalás nem jelent automatikusan gondtalan nyugdíjas éveket, hanem csak a nyugdíjalapot emeli – hasonlóan egyéb munkákhoz. E területen is elég sok vita volt a rendszerváltás óta (amikor például a házelnöki alap megegyezett a képviselõi alappal), mígnem 2000 májusában az addigi kusza számítási módokat egyszerûbbé tette parlamentünk, egyszersmind egy fizetési kategórába sorolták a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, valamint az Alkotmánybíróság (AB) elnökének és a Legfelsõbb Bíróság (LB) elnökének fizetését. Ezt kiterjesztették a legfõbb ügyészre is. A 2006.áprilisi, 5,2 százalékos emelés után ez havi bruttó 1.435.200 forint. A miniszteri alapfizetés az 5,2%-os emelés után bruttó 1.234.000 forint körül mozog. A politikai államtitkárok fizetése a 2005-ös 909.480 forintot és az 5,2%-os áprilisi emelést figyelembe véve körülbelül 957 ezer forint. A parlamenti szereplõknek a törvény garantálja a 13. havi fizetést, mivel illetményük a köztisztviselõi javadalmazási rendszerre épül, épp ezért elfogadott a szövevényes szabályok által regulázott, vezetõi posztban lévõket megilletõ premizálási rendszer is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a havi fizetésük 50–100%-a körüli összeget vehettek/vettek fel az állami vezetõk. Ez tehát nem a mindenkinek – így a képviselõknek is – járó 13. havi illetmény, hanem egyfajta 14. havi fizetés. Zajosabb idõszakokban, politikai botrányok idején, választási években ettõl általában eltekintenek, nyugalmasabb idõszakokban halkan és kétharmaddal megszavazzák mind a fizetésemelést, mind pedig a prémiumokat. A politikai tisztséget betöltõ vezetõk (a kormány tagjai és a politikai államtitkárok) minden évben negyven nap szabadságot vehetnek ki. Minden naptári évben legalább egy havi illetményre, jutalomra, továbbá idegennyelv-tudási pótlékra jogosultak. A miniszterelnök miniszterelnöki rezidencia használatára jogosult, sõt használnia is kell azt, ennek költségét a költségvetés állja. Ha legalább két évig volt ilyen tisztségben, és kéri, lakáshasználati jog illeti meg õt, illetve halála esetén özvegyét. Személyes gépkocsihasználat is megilleti egy évig. De ha történetesen két évig volt kormányfõ, és a megbízatást követõ harmadik év végén eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor évi 30.000 km személyes gépkocsihasználat illeti meg. A megfelelõ színvonalú autót a rendõrség biztosítja. Továbbá két évig kétszemélyes titkárságot is kaphat. Az állami vezetõ jogosult továbbá hivatali lakásra, illetve lakásfenntartási térítésre, személyes biztosításra, napidíjra és ellátmányra, személygépkocsi használatára, közigazgatási („K“) távbeszélõ-hálózat használatára, a kormányváró-helyiségek használatára, egészségügyi ellátásra, a kormányüdülõ használatára. Az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság elnökének, az Országgyûlés elnökének lényegében ugyanazok a javadalmazási elvei, és hivatalának betöltése utáni juttatásai, mint a miniszterelnöknek. A köztársasági elnöknek két, egy magán- és egy hivatali személygépkocsi jár és személyi védelem magán- és hivatalos programokon egyaránt. Külföldön kíséret és ellátmány, esetenként különgép. Érdekesség, hogy a volt köztársasági elnök nyugdíjának és keresetének összege nem haladhatja meg a hivatalban levõ elnök keresetét. Két elnöki év után minimum háromszobás lakás használati joga jár neki (halála után pedig özvegyének). Megbízatása alatt a rezidenciahasználat – csakúgy, mint a miniszterelnök esetében – egyszerre jog és kötelesség. A kormányüdülõt az elnök is használhatja, és az egészségügyi ellátás a volt elnököt is megilleti, valamint annyi évig 30.000 km éves gépkocsihasználat, ahány évig hivatalát betöltötte. Utóbbi idõ feléig pedig kétfõs titkárság is jár. Az elnöki címet megbízatása lejárta után megtarthatja. Végkielégítés, nyugdíjazás, élet a parlamenti munka után A törvény szerint, ha a képviselõ megbízatása az országgyûlési ciklus befejeztével véget ér (és nem választják újra), hat hónapi alap- és pótdíjait egy összegben megkapja, a megelõzõ hat hónap átlagát figyelembe véve. Nem pusztán a képviselõsége és illetményei képeznek nyugdíjalapot és szolgálati idõt, hanem ez a hat havi összeg is. Ha ekkor öt éven belül betölti a nyugdíjkorhatárt, akkor egyszersmind öregségi nyugdíjra is jogosult. (Ha újraválasztják, akkor persze nem.) Politikai tisztséget betöltõ vezetõknél ez következõképp alakul. Ha a vezetõ már három éve betölti tisztségét, és lemond, akkor három-, egyéb esetben (például véget ér a megbízatása, felmentik, vagy meghal) hat havi illetményben részesül (ez is nyugdíjalap és szolgálati idõ). Ha egy és három év közötti idõtartamot szolgált, a fentiek 50%-ára jogosult. Halál esetén ezt az összeget özvegye kapja. Öregségi nyugdíjra jogosult, ha legalább három évig betöltötte tisztségét, továbbá ha nem lemondással szûnt meg a hivatala, és ha az annak megszûnése utáni harmadik naptári év végéig amúgy is elérné a nyugdíjkorhatárt. Ha egyenesen közszolgálati jogviszonyból megy nyugdíjba, megtarthatja a közszolgálati jogviszonyára utaló megnevezést (pl.: „miniszterelnök“). Egyéb okból megszûnõ megbízatás esetén csak a „volt“ elõtaggal használható a korábbi cím (pl.: „v. miniszterelnök“). Az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyûlés elnöke és a Legfelsõbb Bíróság elnöke egységesen két évi szolgálat után kaphatja meg a hat hónapi, illetve három hónapi illetményét attól függõen, hogy lejárt a megbízatása (illetõleg betöltötte a 70. évét), avagy önként mondott le (utóbbira jár a csak három hónapi tiszteletdíj). A köztársaság elnöke e tekintetben is nagyobb elõnyöket élvez. Neki mindhalálig kijár a mindenkori köztársasági elnöki fizetés. Az állami vezetõk csak akkor részesülnek végkielégítésben, ha nem ülnek vissza képviselõnek, és nem tudnak visszatérni azonnal civil munkájukba. Ez viszonylag ritka, és ez történt az annak idején leköszönõ Bokros Lajossal, aki a hat plusz egy havi (13. havi), amúgy is kijáró fizetése mellé egy vékonyka, két havi végkielégítést is kapott. Szóval mennyi is az annyi? Hogy hány minisztérium, és ezzel szoros összefüggésben hány politikai és közigazgatási államtitkár van, továbbá hány parlamenti alelnök, jegyzõ és hány parlamenti bizottság – ez politikai döntés kérdése, és az állami kiadások lefaragásában nem kis szerepe lehet. Vegyünk néhány példát. Szili Katalin egyik reggeli nyilatkozatában elmondta, hogy az eddigi 492 parlamenti bizottsági helybõl 350-etszeretnének fenntartani. Ha mi a „lefaragott“ 142 helyet az egyszerûség kedvéért egy átlagosnak tûnõ számmal, a képviselõi alapbér 60%-ával és 12 hónappal beszorozzuk, akkor kijön, hogy 142 x 220.800 x 0,6 x 12 = 225.745.920 bruttó forinttal, azaz négy év alatt durván egymilliárddal marad a költségvetés gazdagabb a bizottságok ilyetén megkurtítása eredményeként. Mostanra biztosnak látszik, hogy tíz parlamenti jegyzõvel indul ez a ciklus, és valószínûleg öt országgyûlési alelnök lesz. Egy jegyzõnyi csökkentéssel 220.800 x 0,8 x 12 x 4 = 8.478.720 forintot lehet megtakarítani ciklusonként. Tizenegy plusz egy minisztériumunk lesz, egy-egy államtitkárnak nevezett miniszterelnök-helyettessel. Megszûnik tehát a politikai és közigazgatási államtitkári poszt és bérbesorolás – nem csak a parlamentben, hanem azon kívül is (például a megyei közigazgatási hivatalok elnökei esetében). Egyes képviselõk elégedetlenek a fizetéseikkel, hiszen a gazdasági szereplõkhöz képest, de még a topmenedzserekhez képest is keveset keresnek – ráadásul azzal a tudattal kell együtt élniük, hogy õk nem vállakozhatnak olyan szabadon (s ez most még tovább szigorodik), illetve nem egyértelmûek a társadalomba való „visszaileszkedési“ csatornák sem. Bizonyos keretek között van mód halmozni a tisztségeket, és az ezért járó tiszteletdíjakat. Bármely képviselõ megválasztható ugyanis az Országgyûlés tisztségeibe és bizottságaiba, ha a törvény kivételt nem tesz. Ha például a képviselõ egyúttal miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár, akkor nem lehet az Országgyûlés elnöke, alelnöke, jegyzõje, vagy országgyûlési bizottság tagja. De mi van akkor, ha valaki egy bizottság tagja, egy másik elnöke, emellett frakcióvezetõ, és mondjuk országgyûlési jegyzõ? Ha ehhez 200 kilométerre lakik, elvben a bruttó egymilliós, vagy magasabb kereset is kijöhet. Elvben. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy valahol a bruttó hétszázezer forint környékén lehet a plafon. Ezt erõsíti az index.hu „Kis pártok képviselõi a 'hétszázezresek klubjában'“ címû, 2005 januárjában megjelent cikke. Akkor néhány honatyánk és -anyánk lépte csak át a bruttó 700 ezres határt, és azóta csak egy 5,2 százalékos emelés volt. Más kérdés persze, mennyit keres egy képviselõ, és más az, hogy valójában milyen természetbeni juttatások segítik útját, legyen az mobiltelefon, hordozható számítógép vagy orvosi ellátás, utazási vagy lakhatási költségtérítés. Úgy tûnik, hogy a hivatalba lépõ második Gyurcsány-kormány – az olcsóbb állam szellemében – kész néhány olyan lépésre, amelyek a politikai elitnek a közvéleményben okkal vagy ok nélkül visszatetszést keltõ javadalmazását, illetõleg a „demokratikus bürokrácia“ méretét ténylegesen megkurtítják. Elitünk magán kezdi tehát a mûtéti beavatkozást. Üdítõ például, hogy ezentúl képviselõ polgártársainknak is meg kell venniük a buszjegyet. Munkámhoz felhasználtam a Magyar Hírlap, a HVG, az Index.hu archívumát, a Magyar Köztársaság Országgyûlése honlapját, a vonatkozó törvényeket (1990. évi LVI., 1997. évi LXXIX., 2000. évi XXXIX., 1992. évi XXIII.), valamint a számológépemet. A szerzõ a Pécsi Tudományegyetemen végzett szociológia szakon. Bornemissza Iván Mennyibe kerül a Tisztelt Ház?, www.prherald.hu, 2006. június 1.